2016. február 27., szombat

Oscar 2016

Nálam nagyobb szakértők már elejétől a végéig kivesézték a témát, ezért nem célom mondandómat  mentesíteni a szubjektivitástól.

Már mindenki tud(hat)ja, hogy mely filmek vagy színészek esélyesek idén.
Most pedig lássuk az én Oscar listámat:

Legjobb film: A Revenant fogja nyerni.

DE a Big Short-nak kellene, méghozzá mert a Big short mögött nem csak egy jól átgondolt koncepció van, de a rendezés is tökéletesen sikerült, ráadásul a színészek közül sem hibázott senki. Egytől-egyig mindenkinek elhiszem a karakterét. Ez pedig kérem szépen nagyon ritka kombináció. Egy szemforgatást indikáló momentum sem volt benne. ;) Külön érdeme a filmnek, hogy egy ilyen "nehéz" témát fogyaszthatóvá tesz az emberek többsége számára is, nem kell pénzügyi zseninek lenni ahhoz, hogy ezt felfogjuk, persze erre a cameokkal rá is játszik, de jól áll neki.

Legjobb rendező: Következésképpen Alejandro Gonzalez Inarritu fogja megnyerni, vajon volt olyan, amikor nem a legjobb film rendezője nyerte? (Volt, elég 2 évet visszamenni, ott a 12 év rabszolgaság nyert, de a legjobb rendező díját a Gravitáció rendezője, Alfonso Cuarón kapta.) Mindenesetre most így lesz. 

Az én Oscaromat vagy a Big short rendezője, Adam McKay kapná, a már fent kifejtett érdemeiért, vagy a Room rendezője Lenny Abrahamson, aki pont azt érte el a filmmel, amire a téma és a könyv is predesztinálta. (Sírást-rívást. :))

Legjobb férfi főszereplő: A jó hír: végre megkapja Leo. A rossz hír, hogy nem most kellene neki. 

Bár bevallom, ezen kategóriát illetően nem kimerítőek az ismereteim, de az én oscaromat Matt Damon kapná, mert a Martian-ban ismét bebizonyította, hogy már nem az a nyálas képű kis szöszi, mint a karrierje elején, és míg Ben Affleck csak néha és esetlegesen tud olyat mutatni, amely túlmutat régi önmagán, Matt Damon egy ideje már egyenletesen hoz egy ennél sokkal magasabb színvonalat. Ő ezért a filmért megérdemli. Leonardo Dicaprio-nak én már kiosztottam volna a Wall Street farkasáért, akkor most nem lenne az akadémián ekkora nyomás, és nem adnák megint a nem megfelelő embernek.

Legjobb női főszereplő: Ebben a kategóriában a fő esélyes szerencsére egyben az a személy is, akinek meg kell kapnia, mégpedig Brie Larson.

Ez a lány olyan teljesítményt mutatott ebben a filmben (Room), amit sok olyan színésznőtől sem láttam még soha, akiket már rég megszórtak egy halom oscarral (neveket nem írok, nehogy vérdíjat tűzzenek ki a fejemre..) Őszinte volt és teljesen átadta magát a szerepnek, nem vitt bele olyan elemeket amelyekkel könnyen giccses lehetett volna. Mondhatnánk, hogy "come on, egy drámával a legkönnyebb oscart nyerni, ráadásul a film felét nem is láttam a könnyektől", de nem véletlen hogy ilyen volt a hatás, ő volt az, akinek az arcjátékából kiolvastam a 7 év szenvedést, a reménytelenséget, a kétségbeesést.

Ezek után szóba hozni Saoirse Ronan-t, mint második esélyes, olyan mintha Ennio Morriconéhoz hasonlítanám a Red Hot Chilli Peppers-t, mindkettő jó, de azért lássuk be, van minőségi különbség. Félreértés ne essék, egyáltalán nem kizárt, hogy Saoirse Ronan hamarosan kiérdemli az Oscart, nagyon kellemes jelenség, és a Brooklyn is abszolút élvezhető volt (hogy a Grand Budapest Hotelről már ne is beszéljünk), még látom is alapvetően a létjogosultságát a filmnek, de nem kellett annyira mélyre mennie, hogy adja a szerepet.

Ezúttal Jennifer Lawrence tevékenységét csupán egy trailer, illetve szubjektív véleményem alapján tudom megítélni, de annak ellenére, hogy kedvelem a csajt, a trailer nekem kicsit olyan volt, mintha a Napos oldal 2 bemutatóját nézném, semmi újat nem hoz benne, azért pedig már megkapta.

Legjobb férfi mellékszereplő: Ezt Sylvester Stallone fogja kapni.

DE én Mark Rylance-nek adnám, nem csak új életfilozófiát (Would it help?) kaptam tőle, de simán felvette a versenyt Tom Hanks-el és a Bridge of spice miatta lett jó film.

Tom Hardy nagyon-nagyon jó volt a Revenant-ban, sokkal jobb, mint a Legendában, és ha valaki, hát ő abszolút megérdemelné ezért a filmért az Oscart, csak hát az a helyzet, hogy Mark Rylance kontextusba helyezte, és így már egészen más a dolgok állása. Őt most legyőzték.

Ha Mark Ruffalo kapja, kitérek a hitemből.

Legjobb női mellékszereplő: Azt tudom, hogy ki nem érdemli meg, sem Jennifer Jason Leigh sem pedig Rachel McAdams nem hozott kiemelkedőt, mivel a többi filmet (még) nem láttam, így nem tudom megítélni, hogy a leginkább esélyesnek tartott Alicia Vikander megérdemli-e, így ez a kategória számomra idén kicsit érdektelen.


Ennio Morriconénak meg kell kapnia végre az oscart, nem csak mint életműdíj, hanem egy konkrét alkotásért is. Már annyi film van mögötte, melyeknél egyértelmű(nek kellett volna lennie) volt a fölénye, így ezúttal, amikor ismét remek zenét alkotott egy tökéletes zsánerfilmhez, ismét kiérdemelte az Oscart.

A többi kategóriához még annyira sem értek, mint a fentiekhez, így vélemény nyilvánításom teljesen felesleges volna, természetesen drukkolok a Saul fiának, ami ha hihetünk a fogadóirodáknak, meg is fogja nyerni.
Holnap minden kiderül.

2014. augusztus 15., péntek

Bubi tapasztalatok

Ha összesen annyi hasznom lesz ebből a "kalandból", amennyi eddig lett, már megérte.
A Bubi segítségével végre ismét kerózhattam, ami már nagyon régóta járt a fejemben, de ennél sokkal fontosabb, hogy mostmár a közlekedés (közel) minden szereplőjének szemszögéből ismerem a motivációkat, legalábbis közelebb kerültem e tudáshoz. Eddig leggyakrabban, mint gyalogos (sőt! mint kisgyerekekkel közlekedő gyalogos) szembesültem a különböző szituációkkal, néha autósként, de most végre bringásként is megtapasztalhattam ezeket. Nem mondom, hogy többet nem fogom magam felbosszantani, amikor egy járdán cikázó bringás majdnem elüti a gyerekemet, de mostmár talán közelebb vagyok az igazsághoz, hogy miért megy a járdán, mégpedig valszínűleg azért, mert egyszerűen fél az úton. Autósként sem fogok kevésbé szívbajt kapni, amikor majdnem a kerekem alá kerekezik egy delikvens, de mostmár látva az érem másik oldalát, tudom, hogy néha neki sincs más választása, mivel valami p**aszt beállt a kerékpárútra keresztbe, vagy egyszerűen csak az úton van a kijelölt kerékpárút. Viszont ami új volt, az bringásként a konkrét (halál)félelem, amit éreztem az autók közti haladás során, valójában a járda félelem szempontjából talán jobb választás, de ott meg a haladás akadályozott járdaszegélyek és bosszankodó gyalogosok által. Eddig sem volt szokásom a bringasávban való andalgás, és ezt most sem sikerült jobban megértenem, miért kényelmesebb ott sétálni, amikor 2 m-el arrébb ott van a széles járda? Amit szintén nem sikerült megoldanom, az a rejtély, hogy miért mennek a bringások bukósisak nélkül az autók közé. Talán fontosabb a jó frizura? Vagy nem érzik a veszélyt? Én legszívesebben valami egész testes védőruhát vennék, mint a motorosok, csak abban meg nemigazán lehetne haladni... :) Mindent egybevetve, nem fogom abbahagyni, bár néhány logisztikai jellegű problémát még meg kell oldani, pl a munkába járáshoz. A Bubi bringát kicsit nehéz tekerni, és maga a bringa is elég súlyos, ettől függetlenül a funkcióját betölti, versenyre meg nem ezzel kell készülni. Felvetett kérdésemre örömmel fogadom a megoldási javaslatokat tapasztaltabb bringás (autós/gyalogos) ismerőseimtől.

2013. június 11., kedd

Winter is over

Na most már az újnál is van újabb munkahely, és egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ez szupi lesz, friss élmények mostanában...Belfeszt, azon belül is PASO, hihetetlenül nagy volt, hogy SKA-sított Game of Thrones főcímmel indítottak. A koncert is kellemes volt, bár azért nem tudnék hetente PASO koncertre járni... Éjféli mozizásnál kifogtuk a Felcsípve (szuper magyar cím ismét) franciásított Katherine Heigl-limonádét, ami totál érdektelen volt, lehet hogy jobban jártunk volna a Halálos Iramban 6-al... Ezzel a munkahellyel egy régi vágyam teljesült, dolgozhattam a Szabadság téren, de elég is volt belőle 3 hét, izgalommal teli várakozással tekintek a jövőbe!! Idén is volt szedd magad eprészés, bár idén inkább a feelingen mintsem a teljesítményen volt a hangsúly, azért így is lett néhány üveg lekvár. Nemsokára szülinapozunk, amire Good-Foodos szivárvány tortát készítek, szerintem nagy siker lesz (jó hát nem egy rusztikum, de ez van, néha-néha ilyet is lehet). Hosszú idő óta végre most úgy érzem, hogy jó irányba tartunk, az életünk kezd rendbe jönni és ez nagyon jó, nyugodt vagyok, pedig még messze van a totális biztonság.

2013. május 26., vasárnap

Azóta minden elkezdődött, új munkahely, futás kis (térdfájás miatti) kihagyás után továbbra is folytatódik, mostmár 1 héten belül vizsgák, Boban Markovic sokkal jobb volt, mint amire számítottunk, hatalmasat buliztunk aznap este. Ennek viszont sajnos a totális ellentéte mondható el a tegnapi Quimby koncertről, ami most nagyon laposra sikerült. Olyan volt mintha szegények már nagyon-nagyon unnák a számaikat és próbáltak volna valamit változtatni rajtuk, hogy jobban élvezhessék ők is a koncerteket, így viszont úgy tűnt mintha minden számot egy kicsit lassabban játszottak volna, mint amilyenek eredetileg... De végülis a közönség átlagéletkorához remekül passzolt a tempó, basszus amerre néztünk, minenhol őszülő halántékok, frissen ondolált hajköltemények... Egyáltalán nem értem, mi történt?? Mikor kezdtek el szüleim korabeli emberek Quimby koncertekre járni? Ez elég nyomasztó volt. Mikor beljebb mentünk a tömegben, akkor sem változott a helyzet. Amúgy mostanában ezeket hallgatjuk: 1 2 3 4.

2013. április 24., szerda

Optimistic

Jól van, talán kezd mostmár minden rendben lenni. Bár az is lehet, hogy optimizmusom csupán a napsütéses órák drasztikus emelkedésének köszönhető. A lényeg, hogy vannak tervek, mindenféle időtávra, interjúk jönnek egyre-másra, folyamatosan tanulok, elemzem a hibákat, mindig javítok valamin. Rövidtávon most lesz gépírás tanulás (az önfejlesztés jegyében), reméljük további angol tanfolyamok, mert azt nagyon élveztem, rengeteg futás (persze csak a megadott edzéstervnek megfelelően). Ez az a rész, ami rajtam múlik, a többi pedig elvileg jönni fog mintegy következmény képpen (jobb közérzet-magabiztosság-önbizalom-szuper állás).
Amúgy vizsgaidőszak lassan itt van, addig még néhány évközi, talán egy elővizsga is befigyel.
Május 5-én bemelegítésképpen Boban Markovic, rég voltunk már ilyenen, reméljük jó kis nyár lesz ez. Aztán a tervek között természetesen szerepel a Quimby is.
Érzem én is a melankóliát ami árad ebből az írásból, nem tudom talán a (tavaszi) fáradtság teszi.

2013. január 23., szerda

Touching bottom

Valakinek ez kell, valakinek az.
Valaki jófej, valaki nem az.

Hát ezzzzzzzzz a nap...
Remélem ez volt 2013 mélypontja.

2013. január 4., péntek

Álommeló

Na mostmár semmi sem tarthat vissza, attól hogy leírjam a gondolataimat. A hangulatom abszolút derűs, hiszen elég régen lerendeztem ezt már magamban, hogy tényleg ne gondoljam reálisnak a második körbe jutásomat. Úgyhogy rosszindulat ide vagy oda, egy ideje már csak amiatt aggódtam, hogy egy-két hatalmas arcú ember nehogy bekerüljön, mert ha ez megtörtént volna, akkor most kicsit úgy érezném valami nem stimmel a világgal. De ez esetben szerencsére a világ rendben van, a nagypofájú parasztok nem kerülnek a második körbe. Egyszerűen nem tudok napirendre térni a fölött, hogy valaki hogy gondolhatja teljes bizonyossággal hogy ő márpedig 500 pályázó közül biztosan a "kiválasztott" 10 között lesz?! Senki sem mondta még el neki, hogy öreg, lehet, hogy te valamivel 3 hetet dolgozol és úgy érzed, hogy beletetted szíved-lelked (Ez esetben büszke lehetsz a te életed legjobb teljesítményére!!), de mégis lehet (és van) sok ember akik ugyanannyi (vagy kevesebb, vagy több) munkával nálad sokkal élvezhetőbb és jobb minőségű anyagot tudnak letenni az asztalra. Egyszerűen nem hiszem el, hogy valaki azt gondolja, hogy pusztán a munka időtartama már garancia valamiféle díjazásra. (Miért, ha egy építőmunkás puszta kézzel, egyesével hordja oda a téglákat 3 hónap alatt az épülethez az értékesebb teljesítmény,mintha fog egy targoncát vagy darut és az egész raklapot a helyére rakja kb 5 perc alatt???) Attól hogy ő (tegyük fel) élete legjobbját hozta, még mindig csak maximum reménykedhet, hogy ez a pályázók legjobbjaival is egybeesik. De számon semmiképp sem kérhet senkit. Fucking unbelievable. Ráadásul azért is Come on! kategóriás a dolog, mert a srác pályázata végig totál izzadtságszagú volt. Látva a kétségbeesett és kötekedő kommentjeit, mostmár egyre inkább az a gyanúm, hogy valószínűleg elég rég óta munkanélküli lehet már, de akkor is basszus egy felnőtt embernek legyen már annyi realitásérzéke, hogy nem veszi biztosra a továbbjutását egy 500 jelentkezős pályázatban és nem tesz fel mindent egy lapra, meg nem veri magát számára megterhelő anyagi költségekbe. Ne is fecséreljünk rá több szót. Ever! A bejutók közül akik nyomot hagytak bennem, Firnigel Kristóf és Kecskeméti Máté. Ők már bizonyították számomra a technikai tudás mellett a humort és egyediséget  is, bár egyértelműen Kristóf kiemelkedő. Böröcz Angelika gyönyörű videóval pályázott az első körben, kíváncsi vagyok, tud e a másodikban (immár egyedül) humort és ötletet is villantani a továbbra is jó minőségű képek mellett. Meyers John Patrick és Ryzhukhina Galina továbbjutása számomra a külföldiségük és akcentusuk által biztosított egzotikumon kívül semmivel sem magyarázható, hiszen számtalan olyan pályázatot láthattunk, mint az övék, csak  akcentus nélkül...Aki nekem úgymond "hiányzik" a listából (azért idézőjelben, mert sok jó volt, és nem állítottam össze az én 10es listámat, csak most úgy feltűnik) az Krinkle Henry és Takács Lászl(ó) az ő videójuk még elég maradandónak bizonyult.
Összességében én nyertem ezzel a projekttel:
  • izgalmat, hatalmas adrenalinlöket volt amikor feltöltöttem a videómat, és ez újra és újra megismétlődött, amikor elfogadták és nyilvánosságra hozták és amikor írtak rólam egy kritikát
  • új élményt, a videóvágástól az arcomat idegenek prédájává tevésig, addig hogy rólam (nem is negatív!) véleményt ír egy potenciálisan egész kompetens ember.
  • végre egy olyan időszakot amikor intenzíven igénybe kellett vennem a kreativitásomat (megint)
  • önbizalmat
  • és akár még azt is mondhatjuk, hogy új tudásanyagot, hiszen eddig még nem vágtam videót most meg már igen, bár azért ezen a jövőben még lesz csiszolnivaló.
Szóval végezetül, a keretes szerkezetnek is eleget téve, a hangulatom igen derűs. Gratulálok annak aki megérdemli, és drukkolok hogy mindenki a legjobbat tudja kihozni magából, hogy élvezhető legyen a második kör és hogy több esélyes legyen a győzelemre, úgy mégiscsak izgalmasabb lenne... :)