2010. május 30., vasárnap

BelFeszt 2010

Benéztünk az Erik Sumo végére, majd Kispálra és másnap a Quimbyre is. Kispálra mindenképp kíváncsi voltam, nosztalgia végett, meg hát érdekelt, hogy milyen érzelmeket vált ki belőlem, és el kell hogy mondjam, annyira nem bánom, hogy ez az utolsó nyár, amikor ők aktívak, bár ezt kicsit "családi örökségként" is kezeltem, az első albumuk még kazettán van meg a nagybátyámé volt. Ő még anno a Kék Lyukban hallgatta őket... Hát mostmár inkább az érezhető rajtuk, hogy már kvára unják, de ezt a nyarat még brutálisan végignyomják vért izzadva is, és lekaszálják ami lekaszálható... Ez kicsit kiábrándító. Nem is volt jó a koncert. (Mondjuk érzésünk szerint a hangosítás sem volt a legprofibb.De persze nem vagyunk szakértők.) Quimby másnap sokkal energikusabb és élvezhetőbb volt, jó számokat játszottak. De ami a legviccesebb, hogy olyan emberek is megbotránkoznak azon, hogy mi egy babát kiviszünk egy ilyen rendezvényre, akik látványosan nem azok a kimondott "mintapolgárok", nekik küldeném a Fuck You című számot.

2010. május 20., csütörtök

Tételmondat

A tegnapi nap legjobb kiszólása : "Minden árkategóriában vannak álmaim." Talán ezt sem árt az életfilozófia részévé tenni... Amúgy Kiss Tibor szájából hangzott el, ezúttal.

2010. május 13., csütörtök

Nowadays

Mostanában a vizsgaidőszak mellett egyszerre három sorozatra is jut idő, eddig ilyen még nem volt...(Lehet, hogy több időt kellene a tanulásra szánni???)Bár mentségünkre legyen mondva, hogy ezek közül egy sem napi rendszerességű, és kettőt akkor nézünk meg amikor tudunk. Na szóval Office, How I met your mother és Lie to me, kellemesek érdekesek és mindhármat másért szeretjük. Az Office-t persze a maga ironikusságáért, hogy szarkasztikusan, de visszaköszönnek a hétköznapok, a jó kis irodai harcok, bulvár, ilyenek, bár hogy őszinte legyek nekem az első évadtól hidegrázásom lett, az nekem valahogy túlzottan nyomasztóra és szenvedősre sikerült, de a második évadtól már egyértelműen vérbeli fan vagyok, úgyhogy szorgalmasan követjük is már-már real time-ban, ahogy megjelenik Amerikában. Ugyanakkor, valószínűleg ha ebben láttam volna először Steve Carell-t (tudom, túlzottan azonosítom a színészeket azzal a karakterrel, amelyben először látom őket), akkor nem imádnám annyira, most viszont tudom, hogy csak hihetetlenül jól játssza a szerepét. Az egyértelmű kedvenc természetesen Dwight Schrute, aki nélkül talán az egész sorozat nem érne (szinte) semmit.
Az Így jártam anyátokkal-ra nem rég bukkantunk rá a Comedy Central-on, és nem volt szerelem első látásra ugyan, de egy két elkapott hatalmas poén után már teljes volt az összhang, némileg betölti a Jóbarátok nemléte óta bennünk tátongó űrt, nem is titkolják szerintem túlzottan, hogy valamiféle Jóbarátok-utánérzést szeretnének kelteni, amit nem is csinálnak rosszul, úgyhogy nincs is ezzel semmi baj. A pálmát egyértelműen Barney Stinson viszi, nem is kérdés, és a slusszpoén, hogy nemrég tudtam meg, a színész meleg, úgyhogy még durvább, hogy mennyire jól adja a nagy nőfalót. (Le a kalappal Mr. Harris.)
Végül de nem utolsó sorban, Lie to me, első körben még régebben a kedves kereskedelmi csatornán futottunk bele, ahol aztán néhány rész után se szó se beszéd lekapták a műsorról,( de tényleg basszus, ilyenkor legalább a honlapon írnának valamit, hogy bocsi ez van, nem lesz többet, szóval f##k off) először azért kezdett érdekelni, mert Mi?Mi? Tim Roth egy sorozatban, hát ezt meg kell nézni, és megtettük és mégegyszer... és imádjuk. Őszintén szólva nem tudom, hogy mennyiben fikció és mennyiben valós az alapja (azok a mozdulatok, grimaszok, stb tényleg azt tükrözik-e) a lényeg, hogy fenntartja a feszültséget, izgalmas, de azért mégsem azzal operál, hogy vérben tocsognak a szereplők, a kamera meg a díszlet.
Volt még mostanában Avatar, Szigorúan Piszkos ügyek trilógia, folyamatban Merle Francia história regényfolyam (Tényleg, nincs meg valakinek Robert Merlétől az Ármány és Cselszövés? Az nagyon szuper lenne, ha valaki kölcsönadná...Vagy ha tudjátok, hogy hol szerezhetem meg, az is jó..), majd kiderül, melyikről írok. Mindenesetre, a legközelebbi alkalomig arrivederci.

2010. május 11., kedd

Nézd meg légyszi, köszi.

2010. május 10., hétfő

Ez nagyon nagy.